Talajvíz- és talajszennyezés az egykori Lenfonó és Szövőgyár területén

2021. február 23.

Egy friss vizsgálat megállapította, hogy az egykori Lenfonó és Szövőgyár területén jelentős talajvíz- és talajszennyezettség található, ezért az Önkormányzat – a bejelentési kötelezettségének eleget téve – az illetékes hatóságokhoz fordult.

Az önkormányzat a terület jövőbeli hasznosítása (új közintézmény, a Zeneiskola bővítése, új városi közösségi terek megnyitása) érdekében kívánta feltárni a tulajdonában álló, jelenleg zömmel raktározásra bérbe adott egykori gyárterület egy részének környezeti állapotát. Az önkormányzat munkatársai az előzetes helyszíni bejáráson fedeztek fel két, körülbelül 20 cm átmérőjű, a földből 40-50 cm magasságra kiálló, kupakokkal lezárt acélcsövet, azaz két megfigyelő kutat. Tekintettel arra, hogy ezek telepítéséről az önkormányzatnak korábban nem voltak információi, lépéseket tett annak kiderítése érdekében, mikor és milyen indokkal létesíthette ezeket a korábbi tulajdonos (erre a későbbiekben még visszatérünk). A környezetvédelmi vizsgálat szükségességét a megfigyelő kutak létezése csak megerősítette.

Harminc éve halogatott környezettanulmány készült most el, amely még inkább alátámasztja, hogy az egykori Lenfonó és Szövőgyár teljes területének felmérésére, rekultivációjának előkészítésére van szükség.

Milyen mértékű a szennyezettség?

A debreceni székhelyű Mertcontrol HL-Lab társaság pályázat útján, 2020. november végén kapott megbízást az egykori Lenfonó és Szövőipari Vállalat telephelyén, a Ciklámen utcához közel eső terület talaj és talajvíz vizsgálat elvégzésére. A vizsgálat célja az érintett terület jövőbeli felhasználási lehetőségének áttekintése, illetve a felszín alatti víz és földtani közeg állapotának feltárása volt, ezért az építkezés tervezett területén öt mintavételi pontot jelötek ki. Részletes állapotjelentésük szerint a vizsgált területtől nyugati irányban körülbelül 30 méterre jelentős szennyezettség található. A tervezett közintézmények területének talajában és a talajvízben a környező területeken is jelentős koncentrációban találhatók magas környezeti és egészségügyi kockázattal bíró vegyületek. Az Önkormányzat – bejelentési kötelezettségének eleget téve – február 22-én tájékoztatta a Pest Megyei Kormányhivatal és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékeseit a vizsgálat eredményéről.

A városvezetés teljeskörű környezetfelmérést tart szükségesnek a gyárterület környezeti állapotának évtizedek óta halogatott pontos megismeréséhez, a szükséges beavatkozások megtervezéséhez.

Talajvizsgálat az egyik mintavételi ponton 2021 januárjában. Kép forrása: Budakalász Város Önkormányzata.

Amint a vizsgálat jelentéséből kiderül, határértéket meghaladó szennyezettséget mutató vegyületek voltak a TPH csoportba tartozó vegyületek, melyek a gázolaj, a pakura, illetve a kenőolajok fő alkotórészei. Ugyancsak határértéket meghaladó szennyezettséget mutattak a BTEX csoportba tartozó illékony, monoaromás vegyületek (a benzol, toluol, etil-benzol és a xilolok) is, melyek már kis koncentrációban is toxikusak. A harmadik határértéket meghaladó vegyületcsoport a policiklikus aromás szénhidrogének, vagyis az úgynevezett PAH vegyületek. Ezek a tökéletlen égés, valamint a növényi, állati szervezetek bomlása során keletkező vegyületek, de a nyers kőolajban is megtalálhatók. A vizsgálatot végző cég megállapította, hogy a területen magas kockázattal bírna bármilyen középület elhelyezése, ezért közintézmények létrehozásától az önkormányzat ezen a területen természetesen eltekint.

Kockázatelemzés

A vizsgálat eredménye felveti ugyanakkor a kérdést, hogy mit jelentenek ezek a koncentrációk a környéken élők és dolgozók életvitelére nézve, milyen élettani hatásokkal jár ez a koncentráció? Ennek kiderítése haladéktalan feladat.

A bejelentés után a rendelkezésre álló információk alapján az eljáró hatóságok dönthetnek arról, hogy szükséges-e bármilyen korlátozást bevezetni és rendelkeznek a tényfeltárás és az esetleges kármentesítés folyamatáról.

Fontos hangsúlyozni, hogy a mostani állapotjelentésből származó információk a közösségi hasznosításra szánt területről részeredménynek tekinthetők, a szennyeződés körülhatárolásához, az egykori Lenfonó és Szövőgyár teljes területének állapotfelméréséhez további vizsgálatok szükségesek.

Sürgető mihamarabbi megoldást találni azért is, mert a vizsgált terep a ’90-es évek végétől, a védőterületek kijelölése óta vízbázis védelmi terület, a Szentendre Regionális Déli Vízbázis 50 éves elérési idejű hidrogeológiai „B” övezetének része. Ez azt jelenti, hogy a hidrogeológiai modellek alapján a szennyezés innen 50 év alatt érheti el az ivóvízkutakat. Ez további felelősséget ró a szereplőkre a kármentesítés mielőbbi megkezdése szempontjából.

Vízbázis védőterületek határa. (Forrás: a Mertcontrol HL-Lab állapotjelentése)

A Mertcontrol HL-Lab állapotjelentése kockázatbecslést is tartalmaz, melynek célja, hogy megállapítható legyen: a területen kimutatható szennyezettség a tervezett tevékenység szempontjából milyen kockázattal jár.

A kockázatbecslés szerint az 1. mintavételi pontban – ahol a legmagasabb szennyezettséget mutatták ki – mért szennyezettség környezetében nincs tényleges hatásviselő (vagyis a szennyezettség hatásának kitett ember vagy embercsoport).

A szennyezettség évtizedek óta fennállhat, mégsem rögzítette eddig senki

A Budakalászi Textilművek, Klinger Henrik gyára 1923-ban kezdte meg működését. Az 1948-as államosítás után Budakalászi Textilművek néven önállóan működött, majd 1963-ban az állami gazdaságirányítás a hazai gyárak összevonásából létrehozta a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatot. Az állami vállalat központja Budakalászra került, a BUDA-FLAX védjegyet a cégnévben az 1970-es évek végétől használták. A társaság az 1970-es években mintegy hatezer dolgozót foglalkoztatott. 1994 végén felszámolási eljárás indult a BUDA-FLAX Budakalászi Textil Rt. ellen, amely 1998 júliusában zárult le.
Amint arra korábban utaltunk, a megfigyelőkutak felfedezése különösen indokolttá tette annak kiderítését, hogy ezeket mikor és milyen céllal létesíthette a korábbi tulajdonos. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Központi Vízföldtani Adattárának nyilvántartása alapján az állami felügyeletű BUDA-FLAX Lenfonó és Szövőipari Vállalat területén 1986-ban helyezték üzembe a K-24 és K-25 számú megfigyelő kutakat.

Az önkormányzat munkatársai által felfedezett K-24 számú megfigyelő kút az egykori szövőgyár területén. Kép forrása: Budakalász Város Önkormányzata.

A „szennyező fizet” elv a nemzetközi környezetvédelmi szabályozás egyik alapelve

Az önkormányzat a felszámolási eljárás keretében 1996. július 31-én adásvétel keretében szerezte meg a terület tulajdonjogát a BUDA-FLAX Budakalászi Textil Rt. f.a. eladótól. Az eladó, illetve a képviseletében eljáró felszámolóbiztos nem adott tájékoztatást a gyárterület környezeti állapotáról, az adásvételhez kapcsolódóan kizárólag a korábban évtizedekig a szövőgyár területéről a Barát-patakba vezetett üzemi szennyvizek okán történt környezeti állapotra vonatkozó információátadás, illetve a patakmeder helyreállításáról, a rekultivációs költségek viseléséről és a munkálatok befejezésének határidejéről volt érdemi intézkedés.

A 2020. november végén megrendelt vizsgálatokig a több hektáros gyárterület környezeti állapotára vonatkozó adat nem állt rendelkezésre. A megfigyelő kutak információi és a létesítéskori mintavételből származó mérési eredmények kiadása iránt Budakalász Város Önkormányzata kérelmet terjesztett elő a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatnál.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint elsőfokú vízügyi hatóság megkeresésünkre 2021. január 25-én jelezte, hogy elektronikus nyilvántartásukban sem a monitoring eredmények, sem a monitoring kutakra kiadott vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyek nem szerepelnek. Ezek ismerete azért lenne fontos, mert az üzemeltetési engedélyben a későbbi mintavételekről is rendelkeznie kellett az akkor illetékes vízügyi hatóságnak. A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztálya egy közérdekű adatkiadási kérelemre válaszul 2021. januárjában ugyancsak jelezte, nem rendelkezik információval a talaj- illetve a talajvíz szennyezettségéről.

Budakalász Város Önkormányzata a tulajdonszerzés óta az érintett területen nem folytatott, és jelenleg sem folytat ipari tevékenységet. A területen több vállalkozás bérleti jogviszony keretében zömmel raktározási tevékenységet végez. A feltárt szennyeződés minden bizonnyal a gyár korábbi tulajdonosának, a BUDA-FLAX Budakalászi Textil Rt.-nek, illetőleg jogelődeinek tevékenységével hozható összefüggésbe. A megfigyelő kutak 1986-ban történt létesítése is ezt erősíti meg.

Borítókép: talajvizsgálat az egykori szövőgyár területén 2021 januárjában. Kép forrása: Budakalász Város Önkormányzata.